Segíthet-e a kannabisz a depresszió kezelésében?

A depresszió széles körben elterjedt mentális betegség, amely megközelítőleg 19,2 millió felnőttet érint az Egyesült Államokban. Európában a lakosság körülbelül 4,6%-a szenved depressziótól vagy szorongástól.^[1]. Néhány embernél a depresszió tünetei megjelenhetnek majd eltűnhetnek. Másoknál azonban ez az állapot állandó társ, amely jelentősen ronthatja az ember életminőségét. A depresszió évente több milliárd eurót von el a gazdaságból, és veszélyezteti az egyének potenciális boldogságát. A betegség hagyományos kezelési módszerei közt számos olyan gyógyszer szerepel, amelyek bizonyos esetekben működnek, de nem mentesek a mellékhatásoktól. Érdekes, hogy a depressziós emberek közül néhányan a kannabisz felé fordulnak. A kutatókat nagyon érdeklik, hogy bizonyos betegségekkel kapcsolatban milyen lehetőségeket rejt a növény - de segíthet-e depresszió esetén?

MI A DEPRESSZIÓ ÉS MI OKOZZA?

Mindannyiunkkal előfordul, hogy idõnként kissé elszomorodunk. A stressz, a szorongás és az érzelmi élet eseményei a padlóra küldhetnek bennünket. Végül ez a szomorúság enyhül és lehetővé válik számunkra, hogy zavartalanul élhessük tovább az életünket. De a depresszió több mint szomorúság. Ez egy krónikus mentális egészségi állapot, amely hónapokig vagy évekig elhúzódhat, és a benne szenvedők nem képesek egyszerűen kilábalni belőle.

A DEPRESSZIÓ LEHETSÉGES OKAI

A depresszió oka(i) összetettek. A betegség eredhet olyan nyomasztó életeseményből, mint például egy szeretett személy halála, súlyos betegség vagy szociális/munkahelyi zavarok. Mások számára sok kisebb esemény halmozódása vezethet egy lefelé tartó negatív spirálba. A depresszió kockázata megnő, ha az emberek bizonyos gyógyszereket és alkoholt fogyasztanak öngyógyítás céljából.

Más esetekben a depresszió nyilvánvaló ok nélkül is kialakulhat. A biológiai tényezők és a személyiségtípus szerepet játszhat. A depresszió egyik magyarázata a neurotranszmitterek, például a szerotonin hiánya. A kutatás azt is felfedezte, hogy a depressziós embereknél a hippocampus - az agynak a tanulásban és a memóriában részt vevő területe - kisebb^[2]. Ennek oka lehet, hogy a stressz gátolja az új idegsejtek termelődését.

A DEPRESSZIÓ ÁLTALÁNOS TÜNETEI

A depresszió sokféle módon nyilvánulhat meg. A jelek néha enyhék, máskor pedig meglehetősen súlyosak. A depresszió gyakori tünetei a következők:

• Folyamatos rossz hangulat vagy szomorúság
• A motiváció hiánya, apátia
• Kevés önbizalom
• Álmatlanság
• Nyugtalanság
• Koncentrációs nehézségek
• Túlevés vagy étvágycsökkenés
• Tartós fájdalmak
• A reménytelenség érzése
• Gyakori könnyezés és sírás
• Ingerlékenység és intolerancia érzése
• Élvezetek hiánya
• Öngyilkos gondolatok

A DEPRESSZIÓ KEZELÉSE

Többféle lehetőség létezik a depresszió kezelésére. Mindegyik egyedi döntés alapján születik, a betegség súlyossága és sajátos jellemzői alapján.

Az orvosok előírhatnak nem gyógyszeres kezeléseket a depresszióra, olyan dolgokat javasolva, mint a pszichoterápia és a hangulatjavító testmozgás. Érdekes módon az aerob testmozgás növelheti az endogén kannabinoidok szintjét, amelyek más anyagokkal együtt felelősek az úgynevezett "runner's high"ért^[3]. Sok depressziós egyén számára előnyös lehet a kognitív viselkedésterápia (CBT) a gondolkodási és viselkedési minták megváltoztatására.

Az orvosok más esetekben antidepresszánsokat is felírhatnak. Több mint 30 különböző típusú antidepresszáns áll rendelkezésre, köztük a szelektív szerotonin-visszavétel gátlók (SSRI-k).

Az SSRI-k növelik a szerotonin neurotranszmitter szintjét. Korlátozzák a szerotonin visszaszívódását a preszinaptikus idegsejtekbe, így több válik belőlük elérhetővé. Ezek a gyógyszerek hatékonyan stabilizálják egyes betegek hangulatát, azonban időnként mellékhatásokkal járnak, előfordulhat például hányinger, idegesség, szédülés, szexuális problémák, súlygyarapodás és álmatlanság.

Ezek a lehetőségek egyeseknek segítenek a depresszió kezelésében, sőt leküzdésében. Másoknál nem nyújtanak enyhülést. Ma már vannak, akik más lehetőségeket is megvizsgálnak, beleértve a kannabiszt is.

KANNABISZ, DEPRESSZIÓ ÉS AZ ENDOCANNABINOID RENDSZER

Ha szokott füvet szívni, valószínűleg már ismeri, milyen érzéseket képes kiváltani. Vannak esetek, amikor egy slukk a bongból megnevetteti. Egyes törzsek mámorító zizgést váltanak ki, amely órákon át tart, míg mások gyengédebbek és inkább az esti nyugalomhoz nyújtanak segítséget. Azonban valószínűleg voltak olyan esetek is, amikor a fűszívás szorongást vagy akár pánikot is kiváltott.

Mivel a kannabisz nagyon eltérő hatással lehet a különböző emberekre, nem garantált, hogy javítja az ember hangulatát.

A kutatások még mindig vizsgálják a kannabisz depresszióra gyakorolt hatását. Mielőtt belemerülnénk a tanulmányokba, fontos, hogy néhány különbséget tegyünk. Mivel a különböző törzsek eltérő koncentrációban tartalmaznak kannabinoidokat és terpéneket, nagyon eltérő hatást gyakorolhatnak a hangulatra.

A dolgot bonyolultabbá teszi, hogy a különböző törzsek erősen ingadozó mennyiségben tartalmazzák ezeket a vegyi anyagokat. Egyes fajták nagyobb mennyiségben tartalmazzák a pszichotróp kannabinoidot, a THC-t, míg mások a nem pszichotróp kannabinoidot a CBD-t. Ezenkívül több mint 100 kannabinoid és 100 terpén létezik, melyek mind kifejtik saját hatásukat. Éppen ezért: „A hatással van-e a depresszióra a kannabisz?” egyszerű és inadekvát kérdésnek tekinthető. Inkább az egyes molekulák hatásának és azok együttműködésének felfedezéséről van szó.

Bubble Kush

Bubble Kush

	Bubble Gum x O.G. Kush
	550 - 600 gr/m2
	80 - 140 cm
	8 - 10 hetek
	THC: 19%

	Sativa 20% Indica 80%
	600 - 650 gr/plant
	160 - 200 cm
	Szeptember vége
	Fizikailag pihentető, Tiszta, Tompa

Vásároljon Bubble Kush

MIT MONDANAK A KUTATÁSOK?

Sajnos ezen a területen hiányoznak az átfogó kutatások. Eddig csupán elképzeléseink vannak ezekről az összetett mechanizmusokról. A tudomány azonban kezdi megérteni, hogyan befolyásolhatja a THC és a CBD egyénileg a hangulatot.

Ha megvizsgáljuk ezeknek a vegyi anyagoknak az agyra gyakorolt hatását, segít, ha tisztában vagyunk az endokannabinoid rendszer (ECS) működésével. Az "endo" azt jelenti, hogy belül van, a "kannabinoid" pedig a kannabiszra utal. Ez egy sejtrendszert jelent, amely olyan biokémiai folyamatokat foglal magában, amelyek a kannabiszhoz hasonló módon befolyásolják a receptorokat. Az ECS-receptorok számos sejttípusban megtalálhatók a szervezetben. Eddig a tudomány két fő receptort igazolt: a CB1-et és a CB2-t.

Az ECS speciális neurotranszmitterekből is áll, amelyek kötődnek ezekhez a receptorhelyekhez és modulálják a rendszert. Ezek a molekulák endokannabinoidokként ismertek, nevezetesen anandamid és 2-arachidonoilglicerin (2-AG). A kannabisznövényből származó molekulák - hasonló alakjuknak köszönhetően - ugyanazokat a receptorokat befolyásolhatják. A kannabiszból - és más növényfajokból - származó kannabinoidok fitokannabinoidokként ismertek.

Mind az anandamid, mind a 2-AG kulcsszerepet játszik a dopaminerg rendszerben, így az esetleges hangulatszabályozásban is^[4]. Mindkét molekula kötődik a CB1 idegrendszeri receptorokhoz, és képes módosítani a dopamin szintjét vagy receptoraktivitását is^[5].

A THC (tetrahidrokannabinol) a modern kannabiszfajták egyik fő összetevője. A molekula pszichotróp hatásokat fejt ki a központi idegrendszer CB1 receptoraihoz kötődve. A kannabinoid rövid távon befolyásolhatja a hangulatot azáltal, hogy fokozza a dopamin sejtek tüzelését.^[6]

A _Journal of Affective Disorders_ folyóiratban megjelent kutatás a kannabisz depresszióra, szorongásra és stresszre gyakorolt hatását vizsgálta.^[7] A kutatók a Strainprint alkalmazásból gyűjtöttek adatokat, hogy megvizsgálják bizonyos törzsek hatását.

Nem a THC az egyetlen kannabinoid, amelyet tanulmányoztak; a CBD-t is vizsgálták. A tanulmány megállapította, hogy a magas CBD- és alacsony THC-tartalmú törzsekhez kapcsolódnak a legnagyobb hangulatváltozások. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy a magas THC- és alacsony CBD-tartalmú törzsek elősegítik az ellazulást.

Ennek oka valószínűleg az, hogy a CBD és a szerotonin^[8] neurotranszmitter kölcsönhatása szabályozza a hangulatot. Úgy gondolják, hogy a CBD kötődik az 5-HT1A szerotonin receptorhoz.^[9]

A CBD nem kötődik a CB1-receptorokhoz, ezért nem hat ugyanúgy a dopaminerg neuronokra, mint a THC^[10]. A CBD a CB1 receptorok közvetett agonistája. Ez végső soron azt jelenti, hogy a CBD növelheti az anandamid szintjét egy olyan enzim gátlásával, amely lebontja az endokannabinoidot. A megnövekedett mennyiségű anandamid ezután kötődik a CB1 receptorokhoz, és kifejti saját hatását a hangulatra.

Egyes kannabiszmolekulákkal és depresszióval kapcsolatos kutatások ígéretesek. Átfogó tanulmányokra van azonban szükség arról, hogy a növény alkalmazható-e ennek a betegségnek a kezelésére.

KANNABISZ ÉS DEPRESSZIÓ: KOMPLEX KAPCSOLAT

Bár a THC akut expozíciója fokozhatja a dopamin felszabadulását, a krónikus expozíció tompíthatja a dopaminerg rendszert.^[11] A hosszú távú kannabiszhasználat csökkentheti az agy dopaminra adott válaszát, ez pedig valószínűleg a jutalom és a motiváció csökkenéséhez vezethet.

Mint már említettük, a kannabisz nem egyenlő a THC-vel. A CBD hangulatra gyakorolt hatásait is tanulmányozzák. Ráadásul, a kutatóknak még több mint 100 másik kannabinoidot is meg kell vizsgálniuk ezen a területen. A legésszerűbb lépés az, ha megbeszéljük az ügyet egy egészségügyi szakemberrel. Ha kannabiszt szeretne használni, nézze meg ezeket a törzseket.