Mik azon a kannabinoidok és miért annyira fontosak?
Tartalom:
Minden kannabiszrajongó hallott már a THC-ről, amelyet a tudomány (-) - transz-Δ⁹-tetrahidrokannabinol néven ismert. Ez a molekula felelős a nagyszerű pszichoaktív hatásokért, amelyeket a füves cigi elszívása, vagy a vaporizátor gőzének belélegzése után éreznek. Sokan már a CBD-ről vagy a kannabidiolról is hallottak. Ennek a molekulának nincs kábító hatása, de sok olyan terápiás hatásért felelős, amelyeket a növénynek tulajdonítanak .
Mind a THC, mind a CBD a kannabinoidok nevű kémiai osztályba tartozik. Ez az osztály molekulák sokféleségéből áll, amelyek a kannabinoid receptorokra hatnak. A THC és a CBD fitokannabinoidok, azaz a kannabisz növényből származnak és szintetizálással jönnek létre. A molekulák közül több mint 100-at azonosítottak eddig. A kannabinoidok egy másik típusa az endokannabinoidok, amelyek a testben képződnek - ide tartozik az anandamid és a 2-AG. Végül vannak olyan kannabinoidok, amelyeket laboratóriumokban szintetizálnak; ezeket szintetikus kannabinoidoknak nevezzük.
Ebben a cikkben a fitokannabinoidokra összpontosítunk. Ezek közül a molekulák közül sokat a tudományos vizsgálatnak vetettek alá, és ezek lenyűgöző terápiás potenciálról tettek tanúbizonyságot. Mielőtt belemerülnénk az egyes kannabinoidokba, nézzük meg a kannabinoidok funkcióját és azok létrehozásának módját.
MI A KANABINOIDOK SZEREPE?
A kérdésre adott válasz az életformától függ. A növények kannabinoidokat termelnek másodlagos anyagcsere-termékként; ezek nem vesznek részt közvetlenül a növény növekedésében vagy fejlődésében, viszont vélhetően védő funkciót látnak el a kártevők, betegségek és az ultraibolya sugárzás ellen. A THCA fitokannabinoidról például kimutatták, hogy rovarsejtek pusztulását idézheti elő, ami arra utal, hogy védelmi mechanizmusként szolgál bizonyos fajok ellen, amelyek úgy döntenek, hogy kannabiszvirágból és -levelekből készítenek maguknak vacsorát.
Az emberekben a kannabinoidok nagyon egyedi és specifikus módon működnek. Néhány közülük közvetlenül kölcsönhatásba lép az endokannabinoid rendszerrel, amely különböző sejttípusokban megtalálható receptorok belső hálózata. Ezek a receptorok, nevezetesen a CB1 és CB2 receptorok megtalálhatók a központi idegrendszerben és az immunrendszerben. Bizonyos kannabinoidok, például a THC, pszichoaktív és terápiás hatásokat fejtenek ki azáltal, hogy kölcsönhatásba lépnek ezekkel a helyekkel.
Az endokannabinoid rendszer szabályozó szerepet tölt be a testben, és segíti a szervezetet a homeosztázis - a biológiai dinamikus egyensúly, - állapotának fenntartásában, amelyre testünknek szüksége van az optimális működéshez. Az endokannabinoid rendszer szerepet játszik[1] az endokrin rendszer és az anyagcsere szabályozásában is.
A fentebb már említett anandamid és 2-AG endokannabinoidok jelzőmolekulákként szolgálnak, amelyek kölcsönhatásba lépnek ezekkel a receptorokkal, hogy az endokannabinoid rendszer betöltse funkcióit. A fitokannabinoidok és az endokannabinoidok molekuláris hasonlósága lehetővé teszi, hogy ezek a külső társak is élettani hatásokat váltsanak ki.
HOGYAN KÉSZÜLNEK A KANABINOIDOK: BIOSZINTÉZIS
Fontos és érdekes is tudni, hogyan készülnek a kannabinoidok. Megnézett már alaposan közelről egy kannabiszvirágot és látta, hogy olyan, mintha csillogó ékszerek ezreit látná? Ezeket az áttetsző, gomba alakú szerkezeteket mirigy-trichomoknak nevezik, amelyek a kannabinoidokban, terpénekben és még sok másban gazdag gyanta előállításáért felelősek.
A kannabisz növények tápanyagokat irányítanak ezekbe a mirigyekbe, pontosabban a szekréciós sejtekbe, ahol ezek a kannabinoid előállításának előfutáraivá válnak. Ezeket a prekurzorok ezután a szekréciós vezikulákba szállítódnak, ahol beépülnek a trichomokba, és végül kiválasztódnak.
Az összes kannabinoid CBGA-ként (cannabigerolic sav) kezdi az életét. Ez a kannabinoidsav az olivetol sav és geranil-pirofoszfát kannabinoid prekurzorok kombinációjával képződik számos kémiai[2] eljárást követően. A CBGA a kannabinoid bioszintézis előfutára, és szubsztrátumként használják más kannabinoidok előállítására a CBDAS, CBCAS és THCAS enzimeken keresztül. Az alkalmazott enzimtől függően ennek a reakciónak a eredménye CBDA (kannabidiolsav), a CBCA (kannabikroménsav) vagy a THCA (tetrahidrokannabinolsav).
KANNABINOID SAV VS. KANNABINOIDOK
A kannabinoidok természetes módon savak formájában fordulnak elő a kannabisz növényekben. Molekuláris szerkezetük eltérő a karboxilcsoport jelenléte miatt. Ez a csoport azonban illékony, és hővel vagy degradáció útján eltávolítható. A nyers kannabisz virágok például THCA-t tartalmaznak, nem THC-t. Amikor ezeket a virágokat a jointba teszik és meggyújtják, a hő katalizálja a karboxilcsoport felszabadulását, és az inaktív THCA pszichoaktív THC -vé válik. Ezt a folyamatot nevezik dekarboxilezésnek.
BEMUTATKOZNAK A FŐ KANABINOIDOK
A felfedezett 100-nál is több kannabinoid közül csak néhányat vizsgáltak meg viszonylag mélyrehatóan. Itt felsoroljuk ezek tulajdonságait, és megnézzük, mit mond a kutatás a terápiás potenciáljukról. Kezdjük a legismertebbekkel, majd belemerülünk a kevésbé ismert molekulákba.
THC
A THC talán a leghíresebb és a legvitatottabb az összes kannabinoid közül. Elsősorban ez a vegyi anyag felelős a kannabisz elszívása vagy lenyelése által kiváltott, tudatmódosító hatású high-ért, valamint számos terápiás hatása is van. A THC a legelterjedtebb kannabinoid a kemotípusok között (egy leíró kifejezés, amely a fajta kémiai összetételét jelzi a másodlagos metabolitjai szempontjából), amelyet szelektíven nemesítenek, hogy pszichoaktív hatást indukáljon. A THC központi idegrendszeren belüli kölcsönhatása a CB1 receptorral eredményezi a pszichotróp hatást.
Az egyik legmegdöbbentőbb felfedezés a THC-vel kapcsolatban az, hogy képes apoptózist (kontrollált sejthalált) indukálni a tumorsejtekben, miközben megóvja az egészséges sejteket a sejthaláltól. Ezt a kutatást[3] állatkísérletekkel végezték, de további kutatásokra van szükség a THC terápiás potenciáljának ezen a területen történő feltárásához.
A THC kölcsönhatásba lép mind a CB1, mind a CB2 receptorokkal. Ezen mechanizmus révén a molekuláról kimutatták[4], hogy modulálja a fájdalmat, spaszticitást, szedációt, étvágyat és hangulatot. Például a _Clinical Therapeutics_ folyóiratban közzétett kutatás[5] szerint a THC-ből készült szer, orális beadását követően szignifikánsan csökkentette a fájdalmat a progresszív sclerosis multiplexben szenvedő betegekben.
Ezenkívül a THC neuroprotektív hatást is mutat,bebizonyosodott[6], hogy csökkenti az amiloid béta szintet in vitro ( élő szervezeten kívül), ami arra utal, hogy potenciális terápiás szerepet játszhat az Alzheimer-kór esetében.
Végül, teljesen meglepő módon, a THC erős gyulladáscsökkentő, amely 20-szor erősebb gyulladásgátló hatással bír[7], mint az aszpirin.
CBD
A CBD a második leggyakoribb kannabinoid sok szelektíven nemesített kannabisz-kemotípusban, és a fő kannabinoid-összetevő az orvosi célokra nevelt fajtákban. A CBD az utóbbi években hatalmas népszerűségre tett szert nem-bódító jellege, jó biztonsági profilja és lenyűgöző gyógyászati értéke miatt. Sok olyan helyen, ahol tiltott a kannabisz használata, kidolgoztak a CBD-termékek értékesítését lehetővé tevő jogszabályokat, azzal a feltétellel, hogy a THC-szint nem éri el a helyi törvények által előírt bizonyos küszöbértéket.
A kannabinoiddal kapcsolatos eddigi legjelentősebb felfedezések közé tartozik, hogy képes a daganatok csökkentésére is. A _Molecular Cancer Therapeutics_ kiadványban közzétett tanulmány[8] szerint CBD-t adtak az emlő rákos sejtjeihez. Az eredmények azt mutatták, hogy a kannabinoid kémiai események láncolatát váltotta ki, amely apoptózishoz, a rákos sejtek programozott sejthalálához vezetett.
A CBD kölcsönhatásba lép az endokannabinoid rendszerrel, ugyanakkor alacsony az affinitássa mind a CB1, mind a CB2 receptorok iránt. A kannabinoid nagyrészt más receptorokhoz, például szerotonin és vallinoid receptorokhoz kötődve gyakorolja hatását.
A molekula azonban CB1 antagonista[9], ami azt jelenti, hogy blokkol más molekulákat, például a THC-t és a 2-AG-t, hogy ezekhez a receptorhelyekhez kötődjenek. Kimutatták, hogy a CB1 negatív alloszterikus modulátoraként[10] a CBD csökkenti a THC káros pszichológiai hatásait.
Ezenkívül a CBD közvetett módon képes növelni az endokannabinoidok szintjét a testben, potenciálisan annak fájdalomcsillapító és antipszichotikus[11] hatásait. Az anandamid és 2-AG endokannabinoidokat a FAAH enzim (zsírsav-amid-hidroláz) metabolizálja (bontja le). Érdekes módon a CBD gátolja a FAAH-t, átmenetileg növelve az anandamidszintet a periaqueductalis szürkeállományban
A CBD a görcsgátló hatásokkal és bizonyos típusú görcsök csökkentésének képességével is összefügg. A Neuropharmacology folyóiratban közzétett kutatások[12] a CBD-ben gazdag kannabiszkivonatok, valamint a tisztított CBD klinikai előnyeit vizsgálták a kezelés-rezisztens epilepsziában. 670 beteg adatait elemezték, és azt találták, hogy a betegek körülbelül 60% -a számolt be a rohamok gyakoriságának csökkenéséről. Érdekes módon arra az eredményre jutottak, hogy a CBD-ben gazdag kivonatokkal jobb eredményt értek el, mint az izolált CBD-vel. A kutatók szerint ez a különbség a kísérőhatásnak, a terpének és a kannabinoidok szinergizációs képességének tudható be.
A CBD a kutatások során szorongásoldó, immunszuppresszív, neuroprotektív és antioxidáns tulajdonságokat is mutatott[13].
CBG
A CBG több teljes virágzású kannabiszfajtában is nagy mennyiségben megtalálható, és számos terápiás alkalmazási lehetősége van. A kannabinoid vanilloid és CB1 receptor antagonista, és a CBD-hez hasonlóan működik[14], nevezetesen az anandamid visszavételének gátlásával. Antagonistaként blokkolja más molekulák receptorokhoz való kötődését, és nem aktiválja őket. A CB1-receptort illetően a CBG nem tudatmódosító hatású
A fenti hasonmásához hasonlóan, a CBG is potenciált mutat a daganatok területén. A _Carcinogenesis_ folyóiratban megjelent cikk[15] a CBG daganatellenes hatásait vizsgálta vastagbélrákban szenvedő egerekben. Az eredmények azt mutatták, hogy a kannabinoid elősegíti az apoptózist és csökkenti a sejtek növekedését. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a CBG-t érdemes figyelembe venni a jövőbeli kezelések kialakítása során. Más kutatásokban a CBG, más kannabinoidokkal együtt, gátolta[16] a sejtnövekedést az emlőrákkal végzett kísérletekben.
A CBG-nek bizonyítottan[17] fájdalomcsillapító, antidepresszáns és antibakteriális hatása is van. Azt is kimutatták, hogy pozitív hatással van a psoriasisra azáltal, hogy megállítja az egyes bőrsejtek túlzott növekedését.
CBN
A CBN nem bioszintetizálódik a kannabisz növények szőreiben, hanem a THC oxidáció útján történő lebontásának eredménye. Hosszabb ideig tartó tárolás során, vagy hő, fény és oxigén hatásának kitéve a THC CBN-re bomlik.
A CBN teljes hatásprofilja még nem tisztázott, de a jelentések szerint nyugtató hatású. Szívott valaha olyan fajtát, amely után extra álmosnak érezte magát? Ezt a specifikus terpének magas szintje okozhatja, vagy esetleg az, hogy a szóban forgó rügyeket sokáig tárolták és ezáltal bizonyos mértékű bomlási folyamat kezdődött.
Még ez az oxidációval létrehozott kannabinoid is mutatott néhány meglehetősen lenyűgöző gyógyászati tulajdonságot. A CBG-hez hasonlóan a CBN is ígéretesnek mutatkozott[18] a psoriasis kezelésére. Ennek oka, hogy úgy tűnik, mindkettő csökkenti a keratinocitáknak nevezett bőrsejtek túltermelését, amelyek hozzájárulnak a gyulladáshoz. A CBN görcsoldó és antibakteriális tulajdonságokkal[19] is rendelkezik.
CBC
A CBC-szint drámaian különbözhet az egyes kannabisznövényekben. Néhány növényben minimális szintet mutatnak, míg a szelektív tenyésztési programokból származó fajták sokkal nagyobb mennyiségben termelik, aminek eredményeként ez a kannabinoid lesz szinte a legnagyobb mennyiségben jelen az adott kannabiszban. Érdekes, hogy ennek a kannabinoidnak a származékai a természetben máshol is megtalálhatók, így például Rhododendron fajokban és néhány gombában is.
A kutatások szerint a CBC fájdalomcsillapító tulajdonságokkal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy megakadályozza a fájdalmas inger észlelését, ami bizonyos fájdalomcsillapító gyógyszerekben kívánatos tulajdonság. A kannabinoidnak gyulladásgátló hatása is van, és kiderült, hogy képes fokozni a THC hatását in vivo (élő szervezetekben). Ez a hatás jelentős érdeklődést válthat ki a nemesítők körében, akik erőteljes pszichoaktív hatással rendelkező fajtákat akarnak előállítani.
A CBC ezeket a hatásokat[20] a CB2 receptorhoz kötődve képes kifejteni. A CBC szelektív CB2-receptor-agonista, és hozzájárulhat egyes kannabisz-készítmények terápiás potenciáljához azáltal, hogy ezen a receptoron keresztül kezeli a gyulladást.
THCV
Ahogy a neve is sugallja, a THCV (tetrahidrokannabivarin) a THC-hez hasonló molekula. A különbség az, hogy a molekula a THC propil-analógja. A THCV kölcsönhatásba lép[21] mind a CB1, mind a CB2 receptorokkal. A kannabinoid a CB2 receptor részleges agonistája, ami azt jelenti, hogy bizonyos affinitással rendelkezik a receptor iránt. A THCV változó viselkedést mutat a CB1 receptorral való kapcsolata szempontjából. Kis adagokban antagonistaként működik, és gátolja a receptor aktivitását. Magasabb dózisok mellett azonban a kannabinoid CB1 receptor agonistájává válik, és aktiválni kezdi azt
Ez a kapcsolat a CB1 receptorral okozza a THCV pszichoaktív tulajdonságait. A THC alacsony dózisok mellett is hathat a CB1 receptorra. A THCV is pszichoaktív, de nagy adagokra van szükség ahhoz, hogy a hatása megváltozzon és blokkolás helyett aktiválja a receptort. Ezzel szemben az alacsony dózisok csökkenthetik az étvágyat és a THC pszichoaktív hatásait is.
Ami a terápiás lehetőségeit[22] illeti, a THCV-ről kimutatták, hogy súlycsökkenést idéz elő elhízott egerekben, és görcsoldó és gyulladásgátló hatással rendelkezik.
CBDV
A CBDV a CBD propil-analógja. A CBD-hez hasonlóan a CBDV-nek is alacsony az affinitása a kannabinoid receptorok iránt, és gátolja az anandamid endokannabinoid lebontását is. A CBDV kölcsönhatásba lép a vanilloid receptorokkal és a vitatott harmadik endokannabinoid receptorral, a GRP55-tel. A korai kutatások[23] azt mutatták, hogy a CBDV késlelteti az egerek neurológiai rendellenességeit, de csak rövid távon az alkalmazás után. A CBDV görcsoldó tulajdonságokat[24] is mutatott, sőt ezen a területen még az oly népszerű CBD-t is felülmúlhatja. A CBDV ígéretes a hányinger és hányás enyhítésében is.
THCA
A THCA egy kannabinoid sav, amelyet a kannabisz növények trichomjában szintetizálódik. A molekula hő hatására, vagy hosszú távú lebomlás útján THC -vé alakul. A THCA nem mérgező, és mind a CB1, mind a CB2 receptorok gyenge agonistája. A kutatások azt mutatják, hogy gyulladásgátló, idegvédő, daganatellenes és immunmoduláló hatású. Az elhízott egerekkel végzett tanulmány[24] azt állapította meg, hogy a kannabinoidsav szintén képes csökkenteni a zsírszövet mennyiségét és megelőzni az anyagcseréhez kapcsolódó betegségeket.
CBDA
A CBDA a CBD dekarboxilezés előtti kannabinoidsav-prekurzora. Ez a molekula kölcsönhatásba lép szerotonin, vanilloid és GPR55 receptorokkal. A CBDA émelygés és hányás ellen is hatásos lehet. A CBD-hez hasonlóan a molekula a tumorellenes aktivitás korai jeleit is mutatta. A _Toxicology Letters_[26] folyóiratban közzétett kutatás megállapította, hogy a CBDA képes gátolni bizonyos emlőrákos sejtek elvándorlását.
A KANNABINOID KUTATÁS JÖVŐJE
Ebben a cikkben röviden áttekintettük a legtöbbet tanulmányozott kannabinoidokat, ám ezek a kutatások messze nem egyértelműek. Több nagyobb léptékű, kettős-vak, placebo-kontrollos klinikai vizsgálat segíthet abban, hogy nagyobb biztonsággal meghatározzuk, mire képesek az egyes kannabinoidok, és hogy hogyan képesek együttműködni. Lévén, hogy a kannabisz növényben több mint 100 fitokannabinoidot azonosítottak, a jövő minden bizonnyal érdekes felfedezéseket tartogat.
